Kutyavilág

Kétféle ember él a városban. Aki semmi pénzért nem tartana kutyát, és aki semmi pénzért nem adná oda négylábú barátját. Ahogy kutya él a családban, ott a kutya családtag. Ezt csak a kutyatartók érthetik, akinek sosem volt kutyája, soha nem is érti meg. „A kutya nem lakásba való”- mondják, és valljuk be, nagytestű kutyák esetén van is ebben valami igazság. Ellenben akinek kutyája van, sosem magányos, még ha egyedül é, akkor se. Ha az emberek között nem is talál társra, társaságra, négylábú barátjával minden gondját megoszthatja, miközben az eb „éppen csak nem beszél”.

Csepel terein sétálva azonban szembetűnő az igazi társadalmi előnye a kutyatartásnak. Ebek, és gazdáik jól érzik magukat egymás társaságában. Amíg a négylábú csapat vidám futkározásban leli kedvét, a kutyások –néha egészen sokan – körben állva beszélgetnek.

Valószínű. hogy a kutyások és nem kutyások közötti nézeteltérések - sok esetben a valós, vagy vélt okok miatti-, feszültségek soha nem szűnnek meg véglegesen, de sokat lehet tenni annak érdekében, hogy jelentősen csillapodjanak a kedélyek. Mindenképpen a kutyatartóknak van dolguk ezügyben, hiszen számos esetben hallani a kutyusok által a liftben, lépcsőházban elvégzett „kis dologról”, a lakásban egész nap ugató ebekről, vagy éppen a járdán, parkban „ott felejtett” kutyapiszokról. Az önkormányzat, a környezet tisztasága érdekében kutyapiszok zacskókat helyezett ki néhány éve Csepel számos részén, és hosszú évek alatt már-már szokássá vált, hogy nem kell otthonról vinni a zacskót, mert mindig volt a tartókban. Néhány hónapja azonban a változás szele a jól kialakult rendszert is elérte, a kutyatartóknak a Csevak ügyfélszolgálatán kell beszerezniük az egy évre adható 400 db „kutyagumi” zacskót. A kutyatartók ezt kevésbé tartják okos ötletnek, különösen, ha szóba kerül az önkormányzati magyarázat, miszerint ezt a rendszert azért kell bevezetni, mert sokan uzsonnás zacskónak viszik el a kihelyezett kutyazacskókat.

-Ekkora hülyeséget nehezen tudok elképzelni – mondja az egyik Tanácsház utcai kutyatartó – inkább az lehet a gond, hogy nem mérték fel soha, hogy hány kutya van a környéken. Sokkal több, mint ahogy gondolják, és ezért fogy el olyan hamar a zacskó a tartókból. Ez csak a kisebbik baj, hogy megint úgy született valamiről döntés, hogy az érintetteket nem kérdezték meg, megoldjuk máshogy, hozunk magunkkal zacskót, mert a tisztaság nekünk, kutyásoknak is fontos. De nézzen ide- mutat a hölgy a kutyapiszok gyűjtőre- eddig, amikor hozták a zacskókat, kiürítették a ládát. Most nem hoznak, de nem is ürítenek. Nyáron milyen szagok lesznek a láda környékén, a hőségben?

Valóban tele van „használt” zacskókkal a tartó, jól láthatóan régen ürítették. Elgondolkodtató, hogy az újonnan bevezetett szokás kitalálójának van-e kutyája?