2022. máj. 23., hétfő, Dezső

Aszódi-Sikter Éva, a Kispesti Egyesített Bölcsődék vezetője

Kispest
2021. december 10. péntek Írta: Varga Ibolya

 

A dán Villum Alapítvány (VIA) szakemberei 2019 nyarán keresték meg a Csillagfény bölcsődét, hogy mintaprojektet indítanának Magyarországon, amelyben megismerhetnék a kisgyermeknevelők a dán társadalom gyermeknevelési filozófiáját.

A pandémia egy időre megakadályozta a megkezdett program folytatását, de a negyedik hullám tetőzése előtt két szakértői találkozásra már sor kerülhetett. Ennek apropóján Aszódi-Sikter Évát, a Kispesti Egyesített Bölcsődék vezetőjét a nemzetközi program tapasztalatairól, fogadtatásáról, hasznosságáról, valamint a kerületi bölcsődei ellátás helyzetéről kérdeztük.

Mi a legfontosabb célja a közös programnak?

Ez a program a Kelet-európai kisgyermekkori nevelés reformja (REFEE), és a Villum Alapítvány támogatásával valósul meg intézményünkben. A VIA támogatása nem azt jelenti, hogy mindenképpen meg akarják változtatni az eddigi bölcsődei szakmai munkánkat, hanem az eddig is magas színvonalon működő intézmény továbbfejlesztésére nyújt lehetőséget. Keressük azokat az elveket,  amelyeket összhangba tudunk hozni a mi gyermeknevelési szemléletünkkel, be tudunk építeni saját szakmai programunkba, illetve a számunkra elfogadható dán módszertani elemeket adaptáljuk a mindennapi gondozó-nevelő munkánkba.
Ez a projekt működik más európai országban is (Lengyelország, Románia), így nagy megtiszteltetés, hogy több budapesti bölcsőde meglátogatása után hazánkban egyedüliként a Csillagfény bölcsőde került kiválasztásra.

Milyen állomásai voltak már a programnak?

Ahogy a koronavírus-járvány negatív hatással van mindennapi életünkre, úgy a kerületi bölcsődék működésére és természetesen a Dán bölcsődei projektre is. A projekt 2020. január elsején indult, és az első időszak, egy 3 éves időintervallumot foglalt magába. Az első 3 év tartalmazza a VIA által szervezett tanfolyamokat, vezetőképzést, tanulmányutakat Dániába, konferenciák szervezését, illetve dizájn tanácsadást. A járvány miatt az elmúlt lassan két évben, a program tervezése, szervezése megszakításokkal, csak szakaszosan történhetett, sok esemény, program meghiúsult, mert már a tervezési szakaszban láttuk, hogy a megvalósítása nem biztonságos, vagy a járványügyi szabályozásoknak nem felel meg.

Szerencsére 2020. elején, még a járvány magyarországi megjelenése előtt sikerült a kisgyermeknevelőknek, a bölcsődei dajkáknak és a bölcsőde vezetőinek egy 4 napos képzést szervezni, ahol a Csillagfény bölcsődében ismerkedtek a résztvevők a dán módszer elméleti alapjaival.

Szerencsére a két megszervezett egyhetes dániai tanulmányút közül egy még „belefért” a vírusmentes időszakba. A projektben résztvevő munkatársak testközelből ismerkedhettek meg a dán kisgyermekkori intézményes rendszer működésével, a nevelési szemlélettel, a mindennapi munkával, a dán gyermekeket körülvevő személyi és tárgyi feltételekről.

Mivel a covid miatt teljesen felborult a program menete, vélhetően a projektzárás is kitolódik, hiszen számtalan eleme vár még megvalósításra. A 2021 szeptemberében a dán projektmenedzserrel „újraterveztük” a hátralévő programot.

Az év első dán előadós képzést szeptember 13-16. között, a másodikat október 18-20. között míg a harmadikat november 22-25. között tartottuk a Csillagfény bölcsődében. Eljött hozzánk a Søren Milling dán dizájner, aki elsősorban a bölcsőde játszóudvarának átalakítására tett javaslatot. És itt volt velünk Mette Specht Kristiansen, aki a mozgás és a személyes példamutatás fontosságára hívta fel a figyelmünket. Szerettünk volna a dán nevelési elvekről és a projektről egy konferenciát is szervezni novemberben a Csillagfény bölcsődébe járó gyermekek szüleinek és a kerületben dolgozó bölcsődei szakembereknek, és bár a szervezést megkezdtük, a járványhelyzet miatt erről le kellett átmenetileg mondanunk. A dán tanulmányút is várhatóan 2022 kora tavaszára marad.

A hazai bölcsődei ellátás nincs lemaradva az európai gyakorlattól. Melyek a hasonlóságok?

Nincs szégyenkeznivalónk! A magyarországi bölcsődei ellátás nemzetközileg is elismert, jól szervezett, és valós segítséget tud nyújtani a családoknak. Nyitvatartásunk jól illeszkedik a családok igényeihez, a szülők munkaidejéhez, hiszen 6-18 óra között szerveződik a gyermekellátás. Sok európai országgal ellentétben, ahol a gyerekek semmiféle élelmet nem kapnak az intézményekben, Magyarországon 4-szeri étkezést biztosítunk a gyermekeknek. Lényeges még, hogy a legtöbb hazai bölcsődében, de a kerület minden intézményének saját főzőkonyhája van, így biztosítani tudjuk a gyermekek életkorának, fejlettségének, ízlésének, speciális igényének megfelelő étkeztetést. Jó képzések, továbbképzések állnak a szakembereink rendelkezésére, annak érdekében, hogy magasan képzett kisgyermeknevelők lássák el a ránk bízott gyermekeket.

A magyar bölcsődetörténet 169 évében sok olyan bölcsődei szakember tevékenykedett, akiknek munkássága világhírű és a dán bölcsődei projekt kapcsán is szembesültünk ezzel. Pikler Emmi, és a nevéhez fűződő „pikleri szemlélet” a dán előadó előadásában is központi helyet kapott, hiszen a dán- és a pikleri módszer nagyon hasonló alapelveket tartalmaz, ami a kispesti bölcsődékben dolgozó kisgyermeknevelőktől sem áll távol. Kodály Zoltán sem ismeretlen a dán szakemberek előtt, így azt mondhatjuk, hogy nagyon sok hasonlóságot lehetett felfedezni a dán és a magyar kora gyermekkori ellátásban, bátran kijelenthetjük, hogy az alapelvek közel azonosak. Kicsit az az érzése az embernek, hogy a dán projekt kellett ahhoz, hogy újra felfedezzük a saját értékeinket és a szakembereink tudását még inkább segítsük felszínre kerülni és kiaknázni.

És miben különbözik nagyon?

A dán szemlélet szerint minden esetben hagyni kell, hogy a gyermek önmaga lehessen, szabadon tehessen bármit a világ megismerése közben, hagyni kell akár leesni is. Amikor kint voltunk Dániában, azt láttuk, hogy nem azt erősítik a gyermekekben, hogy valamit ne tegyenek meg a balesetveszély elkerülése miatt, hanem engedik, hogy próbálkozzon, ismerkedjenek a testi határaikkal és képességeikkel, és úgy alakítják ki az gyermekeket körülvevő környezetet, hogy az ösztönözze őket, de minimalizálja a balesetveszélyes helyzetek kialakulását. Ez számunkra még kicsit ijesztő tud lenni, mert sokkal inkább túlféltjük a gyermekeinket, mint ahogy az indokolt lenne, ezzel viszont sok esetben gátoljuk őket abban, hogy bátran kísérletezzenek, mozogjanak, önállósodjanak.

Rendkívül tudatosan alakítják ki a belső tereket is annak érdekben, hogy a gyermekek megtapasztalhassák azt, mire képesek, és hogy hol vannak a határaik.

A gyermekek napjának szervezése is eltér a hazai bölcsődéinkben megszokottól. A gyermekek maguk dönthettek arról, hogy mikor alszanak és az altatás minden esetben a szabad levegőn történik. Egyébként is nagyon fontosnak tartják a szabad levegőn való tevékenykedést, és időjárástól függetlenül nagyon sok időt vannak a szabadban.

Meglepő volt azt is látni, hogy mennyi férfi pedagógus vesz részt Dániában a kisgyermekek ellátásában, ami hazai viszonylatban ez még ritkaságnak számít, de ott ez teljesen elfogadott és általános jelenség.

A nálunk gyakorlatban lévő beszoktatást ők nem alkalmazzák, tehát a gyermek az első naptól kezdve a szülei jelenléte nélkül ismerkedik az új környezettel, az új személyekkel. Erről a kisgyermeknevelőink véleménye megoszlik, de az ottani viszonylatban ez természetes.

Mit szóltak a dán szakemberek az itthoni helyzethez?

Az első dán előadónk, Elisabeth Schjødt Laursen nagy rajongója Pikler Emminek, így nagyon hamar közös nevezőre kerültünk vele, és nagyon elismerően vélekedett a hazai bölcsődei rendszerről, az itt folyó szakmai munkáról. A képzés interaktív volt, így lehetősége volt Elisabethnek megismerni a bölcsődében dolgozó szakemberek gondolatait, szemléletét a bölcsődében folyó nevelő-gondozó munkáról, a gyermekellátásról, a kialakult magyarországi gyakorlatról és a képzések végén megállapította, hogy nagyon közösek a célok, a célhoz vezető út az, amiben vannak némiképp eltérések.

A dizájner érdekes és innovatív ötletekkel készült a játszóudvar átalakításában, aminél figyelembe vette a kisgyermeknevelők kéréseit, elképzeléseit. Voltak elemek, amit örömmel üdvözöltünk, azonban vannak olyan ötletek, amelyekkel bölcsődei szakemberként még barátkozunk és próbáljuk a gyakorlatban elképzelni.

A csoportszobák berendezését, tárgyi felszereltségét és dekorációját pedig nagy elismeréssel fogadta és nagyon sok fényképet készített, amiből ő is ötletet meríthet a munkájához. Elismerő szavakat fogalmazott meg a kisgyermeknevelők által készített dekorációs ötletről, a szobák berendezését, tárgyi felszereltségét tudatosnak és átgondoltnak tartotta. Talán ennek is köszönhető, hogy a belső terek kialakítására nem kaptunk instrukciót, hiszen a dizájner véleménye szerint a dán szemléletnek, a csoportszobák jelenlegi kialakítása, berendezése és tárgyi felszereltség tökéletesen megfelelnek a jelenlegi állapotukban.

 

© 2008-2022 Kerületi magazinlapok. Minden jog fenntartva.