Kispest ostroma
Hatvanhét évvel ezelőtt, 1945-ben az új év első napjaiban kezdődtek az utcai harcok Kispesten a várost védő német-magyar és a támadó szovjet erők között. A háború azonban már jóval korábban elérte a kispestieket. 1942 szeptemberében volt az első légitámadás, 1944. április 3-án pedig az első szőnyegbombázás. Az igazi megpróbáltatások azonban akkor kezdődtek, amikor az Alföldön átrobogó szovjet páncélos ékek 1944. november elején megérkeztek Budapest határába.
Az akkor még önálló városként létező Kispest környéke egy hónapig volt hadszíntér, mivel a Budapest védelmére létesített úgynevezett Attila-vonal belső védelmi öve a szomszédos Pestszentlőrincen keresztül húzódott. Az erre a védelmi vonalra kirendelt, magyarországi németekből és önkéntesekből felállított 22. SS önkéntes lovashadosztály és a Billnitzer Ernő vezérőrnagyról elnevezett rohamtüzér Billnitzer-csoport egységei látták el Kispest védelmét is. Ez utóbbi csoport számára Kispest kiemelt stratégiai fontossággal bírt, hiszen a kötelékébe tartozó mintegy 30 Zrínyi rohamlövegnek (képünkön), négy Toldi, két Turán IV-esnek, 2-3 Nimród önjáró légvédelmi lövegnek és egy Párduc harckocsinak, azaz 30-39 páncélosnak a szervizelését csak a Hofherr traktorgyárban tudták biztosítani.
A Budapestet bekerítő szovjet egységek az Attila-vonal áttörése után az Üllői úton közelítettek Kispest felé, ezért 1945. január elsején az Üllői út külső szakaszát elfoglaló oroszokkal szemben a németek a lajosmizsei vasút mentén és a Hofherr gyárban építettek ki új védőállásokat. Ezt a vonalat azonban nem tudták sokáig tartani, mivel január 6-án a németek Soroksár kiürítésére kényszerültek, így Kispest Erzsébet felől védtelenné vált, ráadásul a Kőbányán kibontakozó nagy erejű szovjet támadás miatt a Billnitzer-csoport jelentős részét is elvezényelték.
Január 5. és 7. között a német Dél Hadseregcsoport hadinalója szerint elkeseredett utcai harcok dúltak Kispesten, amelynek során a szovjet erőknek a Hunyadi, illetve a Vak Bottyán utcáig sikerült előrenyomulniuk. A védők ezt követően inkább Budapest belső kerületeire koncentráltak, ezért január 8-án kivonták csapataikat Kispestről, amelyet a szovjetek teljes egészében másnap vettek birtokba.
A légitámadások, a 15 napig napig tartó ostromtűz és a több mint egy hetes utcai harc során 338 civil vesztette életét, 1700 épület rongálódott meg vagy pusztult el Kispesten. A szovjetek 38 katonát veszítettek, a védők veszteségeiről nincs adat
