Elkészült az önkormányzati törvény koncepciója

A nagy alrendszerek közül hamarosan sorra kerül az önkormányzati átalakítása. A tervek szerint októberben, vagy novemberben kerülhet az Országgyűlés elé a tervezet. Addig valószínűleg több módosításon is átesik majd a most nyilvánosságra hozott tervezet, de a fővárosi kerületeket is érintő főbb megállapításokat összegyűjtöttük a Magazin olvasói számára.

Mindenképp változásokra van szükség az önkormányzati rendszerben, ugyanis a 44 oldalas dokumentum szerint a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan, sem a finanszírozásuk, sem a működésük, az állami és önkormányzati szint közötti feladatmegosztás sem megfelelő. Egyes feladatokat elvesznek majd a helyhatóságoktól, így a tervek szerint nem kell növelni az állami támogatást. A törvényalkotók a rendszer hatékonyságjavulását is várják ettől az intézkedéstől.
Fontos változás, hogy egy évvel kitolódna az önkormányzati ciklus is, így 5 évente tartanának a jövőben választásokat. A tervezet a főváros közigazgatásában is radikális változtatásokat javasol. Az egyik változat nem számol a kerületekkel, az önkormányzatokat felszámolnák, csak a Fővárosi Önkormányzat maradna meg. A kerületek helyén igazgatási kirendeltségek, elöljáróságok működnének. Ismét előkerült egy ún. City koncepció, amelynek lényege, hogy a belvárosi kerületek összevonásával jönne létre a City. Ezen kívül vagy létrehoznának egy egységes külső kerületet, vagy 8-10 külső kerületet alkotnának. 
Egy másik, kevésbé drasztikus átalakítási terv szerint a feladatmegosztást variálnák át. A kerületeknél olyan funkciók maradnának, amelyek helyben könnyebben megoldhatóak, ilyen a humánszolgáltatás, a lakásgazdálkodás, a kulturális és sport feladatok. Az államigazgatási feladatok, így az okmányiroda, vagy az építéshatóság funkciói a kormányhivatalokhoz kerülnének.
A tervezet szerint a pedagógusok bérét az állam, míg az épületek fenntartását az önkormányzatok állnák. Változna a feladatmegosztás az egészségügyben is. A járóbeteg ellátás maradna a helyhatóságoknál, de a kórházakat csak az állam tarthatna fenn.
A segélyezési rendszer úgy változna, hogy a támogatásról szóló döntéseket az önkormányzatok hoznák meg a jövőben is, a pénz átutalását azonban állami számlákról rendeznék.
Újdonság az is, hogy az önkormányzatok számára biztosított forrásokat a korábbiaktól eltérően a feladatokhoz igazítják majd. Az iparűzési adó egy részének elköltését is pontosabban megszabják majd, ugyanakkor bővítenék az önkormányzatok adókivetési jogait, az így beszedett pénzt is csak kötötten, fejlesztéseikre költhetik majd. 
A 44 oldalas dokumentum alapján készülő jogszabály hosszas egyeztetések után június második felében kerülhet első olvasatban a kormány elé, a végszavazása októberben vagy novemberben kerülhet sor.