A remény zarándokai a Méltóság Napja Templomban
Kispest
2025. szeptember 30. kedd
Írta: Csizmadia Viola
Immár 11. alkalommal adott otthont az Ars Sacra rendezvénynek a Fő utcai Méltóság Napja Templom, ahol a Kispesti Helikon Kulturális Egyesület képzőművészei állították ki alkotásaikat.
Vinczek György alpolgármester a megnyitón arról beszélt, hogy jó lett volna ott lenni, amikor központilag meghirdetett jegyében alkotók közösen eljutnak ahhoz a gondolathoz, mit alkossanak. Egész életünk arról szól, hogy bennünk él a remény szándéka, hogy valami olyat szeretnénk alkotni, itt hagyni az utókor számára, amire érdemes lesz majd emlékezni. „A reménység pedig nem szégyenít meg…” – idézett az alpolgármester a Római levél 5. fejezet 5. verséből, aki magánemberként és városvezetőként elismeréssel és együttérzéssel köszöntötte az Iványi család valamennyi tagját, akik közül Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség alapító lelkésze, a Dankó utcai hajléktalanintézmény fenntartója és működtetője, akit szolidaritásáról biztosított a központ megszüntetéséről szóló állami intézkedések tervei miatt.
Iványi Gábor régi emlékeket felidézve kispesti kötődéséről mesélt, amikor majd ötven évvel ezelőtt, 1973 környékén fiatal lelkészként, ebben a gyülekezetben kezdte lelkipásztori szolgálatát, de a hatóságokkal való konfliktusok miatt csaknem öt esztendőn keresztül hetente három alkalommal tartott istentiszteletet kis gyülekezetének a szabadban, télen, nyáron a bezárt templom előtt az épület eldózerolásáig. Ez már kóstoló volt a hatalommal való összeütközésből – mondta. A mottóról kifejtette: a biblia szerint az életünk állandó zarándoklat, állandóan mozgunk, mint a folyó, közben a dolgok megtörténnek velünk, nem mi mozgatjuk az eseményeket. De nem mindegy, hogy melyik oldalon vagyunk! És ha kell, változtatni kell! A reménység, a hit pedig nem elvont fogalom, hanem adomány az ember számára, amely nélkül elképzelhetetlen az élet. Ennek köszönhető, hogy különbözőek vagyok, míg mások hamar feladják a reményt, de vannak közöttünk olyanok, akik nem félnek „kilógni” a sorból, a tömegből, mernek mások lenni! Ők nem adják fel, akár életükkel is fizetnek a világ jobbá tételéért – hangsúlyozta.
A kiállított képeket Skoda Éva festőművész, a Helikon vezetője mutatta be egyesével a közönségnek. „A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés”. Ezt teszi a művész is, amikor olyat láttat, ami nem látható, csak vízió – idézte a szentírást.
Az eseményen a Wesley Károly Kórus rövid koncertjével zárult. Vezényelt Iványi Tamás karmester.
Kiállítók és műveik:
Bereczky Ildikó: Míg élek, remélek
Cábi Kati: Áldozathozatal
Duffek Tivadar: Vörös az ég alja…
Getto Márton: Opurban
Getto Márton: A remény sodrásában
Homoki Anikó: Az úton
Horváth Tamás: SPES
Lach Sándor: Amikor Tihamér beállt a sorba…
Mazalin Natália: Horizont
Németh Róbert: A remény zarándoka
Pál Ccaba: Újrakezdés
Raj Csaba: Vándor
Ruttkay Sándor: Reménység
Skoda Éva: Remény
Škoda Éva: Exodus 4515-1947
Szalma Edit: Apokrif
Tényi Sarolta: Röpüljetek
Tényi Sarolta: Válaszút
Varga László: Valahol máshol
Zálogh Sándor: Hazatérés
Páder Pétra: Reményteli ajándék







